Múlt és jelen
 | a kezdetek
A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, becenevén a „Szecska”, Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Zsigmondy Vilmos, a kor nagyhírű bányamérnöke előzetes tanulmányozás után arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Az elképzelést Pest város közgyűlése 1868. március 4-én elfogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A kút fúrása 1868 novemberében kezdődött el és 1878 januárjában fejeződött be. A fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A fürdőt, amelyet addig Artézi fürdő néven emlegettek, 1913. június 13-án nyitották meg, már Széchenyi gyógyfürdő néven. |
fejlesztések
A megnyitás után a fürdő népszerűsége rohamosan nőtt és 1919-ben már több mint 890.000 vendéget fogadott. A töretlen népszerűsége, valamint az egyre jobban elterjedő és szinte életszükségletté vált szabadban való fürdés igénye halaszthatatlanná tette a fürdő fejlesztését. Az 1926-ban kiírt pályázat eredményeképpen 1927 augusztusára elkészült a gyógyfürdő népfürdő szárnyainak bővítése, valamint egy fürdőstrand-uszoda létesítése. Ez volt a pesti oldal első uszodája. A bővítés 6900 nm területen valósult meg egy 50x18 m-es úszó és további két szabadtéri medencével. A medencét 2800 nm homokos terület vette körül. |  |
 | a II.világháború után
A fürdő a II. világháborúban ugyan károkat szenvedett, de mivel a kút nem sérült meg a részleges üzemeltetés biztosított volt. 1963-ban a strandfürdő öltözőit téliesítették és azóta a szabad területen lévő medencék télen is üzemelnek. A fürdőben 1982 óta komplex fürdőgyógyászati osztály működik napi 178 beteg ellátására alkalmas kapacitással. 1998 és 2006 között zajló felújítások eredményeképpen minden medence megújult, a strandmedencék vízforgatóval, a gyógymedencék korszerű hidraulikai berendezésekkel lettek ellátva. |